Érdekes felfedezés, hogy a coach szó éppen magyarországi eredetre vezethető vissza. A középkorban ugyanis a magyarországi Kocs községben kezdték el gyártani az acélfelfüggesztésű, elegánsnak és kényelmesnek számító lóvontatású kocsit / németül Kutsche/. Ebből ered az angolszász „coach” szó, mely magyarul edzőt jelent.
„Minden coaching célja a résztvevők önbizalmának építése és megerősítése. Coachként abban kell segítenünk az embereknek, hogy önmagukért és a cégükért legyenek sikeresek …. Pozitív énképpel távozzanak a coachingról és bízzanak abban, hogy sikerülni fog, amit szeretnének. Ha így gondolkodnak, akkor valóban sikerrel fognak járni.”
A coaching önismereten és hitelességen alapszik, egy személyes, fejlesztő, segítő tevékenység, mely akkor leginkább eredményes, ha önkéntes alapon kezdeményezik. Nem tanácsadás, hanem egy támogató folyamat, melyben a klienset a saját belső erőforrásainak kiaknázásával segíti a coach annak fejlődésében, céljainak sikeres elérésében.
Megoldásközpontú beszélgetés. A coaching egy kommunikációs mód, melyben a coach segíti a klienset a gondolatai, érzései és tapasztalatai megfogalmazásában. Életszituációkban való elakadásokban, problémák egyéni megoldására koncentrál a jelenben, keveset időzve a múltban. Pont annyit, amennyire a jelenben kialakult helyzet felismeréséhez szükség van. A coaching az előrehaladás eszköze, mely segít az embereknek a teljesítményük javításában. Szerintem a lényege is az, amit az „Érzelmi Intelligencia coaching” c. könyv fogalmaz meg a legjobban, mégpedig, hogy „katalizátorként pozitív irányba segítse az egyént a saját útján és kihozza belőle a legjobbat.” Az életminőségének javulását eredményezze. Jellemzője, hogy jövőorientált, akcióirányított és kísérlet alapú. Minden esetben tartós, fenntartható változás létrehozása a cél, mely változás a szokások megváltoztatásával érhető el. /Kelló É./8/